A numerus clausus (1920)

 

Az 1920-tól berendezkedő Horthy-rendszer hozta a világháború utáni Európa egyik első zsidóellenes törvényét. Az 1920:XXV. tc. "A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiára való beiratkozás szabályozásáról" címet viselte, de numerus claususként (zárt szám - latin) vált hírhedt jogszabállyá. A törvény az egyes "nemzetiségek és népfajok" összlakossághoz viszonyított arányszámához kötötte az adott etnikumból a felsőoktatási intézményekbe felvehető hallgatók számát. Ezenkívül elsőrangú felvételi kritériummá tette a "nemzethűséget". Mivel a zsidók 1867 óta jogilag izraelita vallású magyaroknak számítottak, az előírás elvileg nem érintette őket, ám a törvény végrehajtási utasítása nemzetiségnek minősítette a zsidóságot. Így 6 százalékban maximálták a felvehető zsidók arányát, a "nemzethűség" megállapítását pedig a gyakran szélsőjobboldali befolyás alatt álló egyetemi vezetőségekre bízták. Az új rendszer az elcsatolt területekről az országba özönlő nem zsidó értelmiségnek kívánt kedvezni a zsidók kárára, ezzel is szélesítve társadalmi bázisát. Akárcsak a két évtizeddel későbbi zsidótörvényeket, a numerus clausus előírásait sem sikerült végrehajtani, hiszen a zsidó hallgatók aránya nem csökkent 8 százalék alá.

A nemzetközi zsidó szervezetek a békeszerződés kisebbségvédelmi előírásaira hivatkozva támadták a rendelkezést. A magyar zsidóság képviselői azonban elutasították a külső beavatkozást. Érvelésük szerint inkább tűrik a sértő és hátrányos megkülönböztetést - a trianoni igazságtalanság semmilyen jognak nem lehetett a forrása. A nemzetközi tiltakozás mégsem maradt hatástalan: a bethleni konszolidáció idején, 1928-ban módosították a törvényt, és kiemelték belőle a nemzetiségi arányszámokra vonatkozó paragrafust. A "nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság" kritériuma azonban változatlanul megmaradt, így a törvény eredeti szándékának, azaz a zsidók egyetemről való részleges kizárásának a végrehajtása nem került veszélybe.

A numerus clausus törvény sértette meg először a polgári jogegyenlőség alapelvét, amely a19. században sok küzdelem után, 1895-ben teljesedett ki. Ez előkészítette a szellemi-politikai talajt a következő évtizedek sokkal súlyosabb jogfosztó intézkedései számára.

   
Jognyilatkozat Linkek Támogatóink degob.hu bphm.hu