A Sztójay-kormány megalakítása

 

A megszállás első napjainak legfontosabb kérdése az új, a németek számára elfogadható kormány megalakítása volt. Edmund Veesenmayer, a Budapestre küldött új német nagykövet és teljhatalmú megbízott a nácikat hűségesen támogató volt kormányfőt, Imrédy Bélát javasolta miniszterelnöknek. A németek nem kívánták a kormányba bevonni Szálasi kiszámíthatatlannak és a kormányzásra alkalmatlannak ítélt nyilas pártját. Horthy azonban nem volt hajlandó az 1939-ben megbuktatott Imrédyt kinevezni. Az "angolbarát" Kállay tevékenységével elégedetlen szélsőjobboldali pártvezetők és közszereplők pozícióleső hada előszobázott a német követnél. Végül napokig tartó, német fenyegetésekkel és zsarolással teli tárgyalás-sorozat után megegyezés született: Horthy Sztójay Döme berlini követet bízta meg a kormányalakítással. A magyar belpolitikában járatlan katonatiszt ekkor már beteg volt, és sokéves diplomáciai szolgálat után hazatérve nemigen ismerte az itthoni viszonyokat. A kormányzó úgy vélte, hogy ez a későbbiekben növelheti mozgásterét, ugyanakkor az elkötelezett németbarát, meggyőződéses antiszemita Sztójay a németek számára is elfogadható volt.

Március 22-én megalakult az új kormány, amelybe koalíciós partnerként az addig ellenzékben lévő szélsőjobboldali pártok, az Imrédy vezette Magyar Megújulás Pártja és a Szálasival korábban szakító Nemzetiszocialista Párt is beléptek. A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott, az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. A "törvényes" kormány és a kormányzó mögött azonban - ezt mindenki tudta - egy megszálló hadsereg állt csőre töltött fegyverrel. A kormánytagok listáját olvasókban szemernyi kétség sem maradhatott az új kormány irányultságával kapcsolatban: 1944 tavaszán Magyarországon az elkötelezett szélsőjobboldali fanatikusok, nácibarát kollaboránsok és karrieristák a kormánypárt szélsőségeseivel léptek szövetségre.

A kormánypártot (Magyar Élet Pártja) - a külügyi tárcát magának megtartó Sztójay mellett - négy miniszter képviselte, köztük a németekkel évek óta bizalmi viszonyban lévő Reményi-Schneller Lajos pénzügy- és Jurcsek Béla közellátási miniszter. Imrédy politikai alakulata (Magyar Megújulás Pártja) delegálta Jaross Andor belügyminisztert, Rátz Jenő miniszterelnök-helyettest és Kunder Antal kereskedelmi minisztert. A nemzetiszocialistáknak Baky László nyugállományú csendőrőrnagy, pártvezető és parlamenti képviselő révén a belügyi tárca politikai államtitkársága jutott. Mindez nem sok jót ígért.

   
Jognyilatkozat Linkek Támogatóink degob.hu bphm.hu