Totális jogfosztás

 

A zsidóellenes intézkedések első hullámát a március 29-én tartott minisztertanácsi ülésen fogadták el. Elrendelték a zsidó tulajdonú gépkocsik bejelentési kötelezettségét, majd elkobzását. Hasonló módon jártak el a zsidók lakásaiban és üzleteiben felszerelt telefonkészülékekkel. Megtiltották, hogy zsidók dolgozzanak a közigazgatási apparátusban, megszüntették szín- és filmművészeti kamarai tagságukat, kizárták őket a sajtókamarákból. Zsidó nem folytathatott ügyvédi gyakorlatot. Ezek az intézkedések sok ezer munkahely megszűnését és ugyanannyi család megélhetésének elvesztését jelentették. Több ezer, elsősorban vidéki keresztény lány állása szűnt meg azért, mert a falusi lányok erkölcseinek védelmére hivatkozva megtiltották a 45 éven aluli, nem zsidó nők alkalmazását zsidó háztartásokban.

Ez azonban csak a kezdet volt. A következő hetekben újabb és újabb rendeletek jelentek meg, amelyek lépésről lépésre szorították ki a zsidókat a társadalomból. Zsidók nem járhattak a keresztényekkel együtt moziba, színházba, Endre régi javaslata alapján kitiltották őket a strandokról és a fürdőkből. Csökkentették élelmiszeradagjaikat: a zsidók külön élelmiszerjegyet kaptak, és naponta csupán egy-két órán át volt szabad bevásárolniuk. 1944 augusztusáig mintegy száz rendeletben korlátozták a jogaikat. Az elkülönítést fokozta és a zsidók mozgását bénította, hogy hamarosan szigorították az utazási lehetőségeiket.. A pályaudvarokon a német megszállók segítségével felállított ún. magyar Gestapo állandóan razziázott, és százával tartóztatta le a zsidókat. A német megszállást követően megindultak a szövetséges légitámadások. A bombakárosultakat zsidóktól elvett lakásokba telepítették, ellátásukat a zsidóknak kellett megfizetniük. Az összefogott antiszemita sajtóhadjáratot a német mintára felállított Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet koordinálta, amelynek élére Endre régi barátját és harcostársát, Bosnyák Zoltán tanárt nevezték ki igazgatóvá. Bosnyák nagy példányszámú, olcsó antiszemita hetilapot indított Harc címmel. Az intézkedéseket a szélsőjobboldali sajtó kitörő örömmel nyugtázta, és állandóan újabb szigorításokat javasolt. A lapok a goebbelsi német propaganda módszereit átvéve álhírekkel és hazugságokkal igazolták a rendeleteket, fokozva a gyűlöletet. A légitámadásokról például azt írták, hogy az angol és amerikai bombázókban ülő zsidó és "néger" pilótákat a magyar zsidók látják el információkkal. A propaganda hatására több ezer feljelentés érkezett a magyar és német rendőrséghez.

A hatóságok példátlan szigorral ellenőrizték a rendeletek betartását. Aki megszegte őket, szerencsés esetben hatalmas bírságot fizetett, de sokan kerültek internálótáborokba is.

   
Jognyilatkozat Linkek Támogatóink degob.hu bphm.hu