A munkaszolgálat 1944-1945-ben

 

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása a munkaszolgálat szempontjából is új helyzetet teremtett. További századok felállítása után Sztójay Döme miniszterelnök újabb 50 ezer kényszermunkást ígért a németeknek. Megkezdődött a vidéki zsidóság gettóba zárása, majd tömeges deportálása   Auschwitz-Birkenauba. Ebben az időszakban a munkaszolgálat furcsa módon az üldözöttek menedékévé vált, hiszen a behívás sok ezer férfit mentett meg a deportálástól. A Honvédelmi Minisztérium gyakran még a gettókba, gyűjtőtáborokba is kézbesített behívókat, kiváltva ezzel a csendőrség és a németek rosszallását. A megelőző években erősen németbarát és antiszemita minisztériumi tisztviselők 1944-es viselkedésének okai tisztázatlanok. A honvédség a zsidó munkaerő megtartásában volt érdekelt, ezt a szándékot egyes tisztviselők valószínűleg a zsidók megmentésére használták fel.

A nyilas puccsot közvetlenül megelőző napokban az SS több olyan tömeggyilkosságot követett el, melynek munkaszolgálatos áldozatai voltak. Október 7-8-án került sor a cservenkai mészárlásra, október 11-én Kiskunhalason gyilkoltak le mintegy 200 munkaszolgálatost, 13-án a debrecen-apafai lőtéren végeztek ki több mint hatvan embert. A nyilas uralom is hasonló atrocitásokkal kezdődött. Október 16-án Pusztavámnál mintegy 200 embert (egy egész századot) öltek meg a nyilasok. Budapesten, a Népszínház utca környékén az ellenállást tanúsító munkaszolgálatosokat nyilas és német egységek mészárolták le.

A Szálasi-kormány a 16-60 év közötti zsidó férfiak és 16-40 év közötti zsidó nők egy részét "kölcsönadta" a német hatóságoknak. Nemcsak a frissen besorozottakat hajtották nyugatra, hanem a munkaszolgálatos századok egy részét is a határra vezényelték. 1944 decemberéig a halálmenetek során az elhurcolt fővárosi zsidók mellett sok ezer munkaszolgálatost is átadtak a náciknak, hogy azok a határszélen épülő sáncrendszeren dolgozzanak. A munkaszolgálatosok is gyalogosan vonultak, útjuk nem volt kevésbé gyötrelmes, mint a Budapestről deportáltaké. Több ezren pusztultak el az erődítési munkálatok során a betegségek, az éhség és az őrség brutalitása következtében. Az életben maradtak nagy részét nyugatra hajtották. Aki lemaradt, kilépett a sorból, lehajolt élelemért, azonnal agyonlőtték. A túlélőket Mauthausen, Günskirchen és más táborok várták, ahol további ezrek pusztultak el.

   
Jognyilatkozat Linkek Támogatóink degob.hu bphm.hu