|
Deportálás Strasshofba
A tömeges deportálások időszakában mindössze néhány vonat kerülte el Auschwitz-Birkenaut. Június végén mintegy 10-15 ezer ember Szolnokról, Szegedről, Debrecenből, Békéscsabáról és Bajáról az ausztriai Strasshof térségébe érkezett meg. Az ügy háttere nem egyértelmű. Annyi biztos, hogy a bécsi polgármester (egy SS-dandártábornok) Kaltenbrunnerhez fordult, és magyar zsidó munkásokat kért az RSHA főnökétől a környéken munkaerőhiánnyal küszködő hadiüzemek számára. Kaltenbrunner informálta Eichmannt, aki éppen ebben az időszakban bonyolódott tárgyalásba a Kasztner Rezső vezette cionistákkal. Kasztner az "áruért vért" akció során a Svájcba irányított 1684 fős szállítmány összeállítása mellett további zsidó életek megkímélését követelte a nyugati szövetségesekkel állítólag zajló tárgyalások folytatásáért cserében. Eichmann valószínűleg felhasználta az alkalmat, és Kaltenbrunner kérésének eleget téve néhány szállítmányt Ausztriába irányított, miközben mindezt a cionistáknak tett engedményként tüntette fel.
Az érintett zsidókat a strasshofi elosztó táborból a környékbeli falvakban és városokban szórták szét. Legtöbbjüket mezőgazdasági munkára fogták, egy részük a romeltakarításban és légvédelmi létesítmények építésében vett részt. Szelekció nem volt, a családok többnyire együtt maradhattak. Az elégtelen ellátás és a betegségek, valamint néhány SS kegyetlensége következtében sokan meghaltak, de a Strasshofba került magyar zsidók több mint 80 százaléka túlélte a háborút.
| |
|