|
A plaszówi tábor rövid története
A Schindler listája című filmből ismert plaszówi kényszermunkatábort (Zwangsarbeiterlager) 1943 elején állították fel Krakkótól néhány km-re, a zsidó temető helyén. A sírköveket a táborba vezető út építésénél használták fel. A táborba elsősorban a krakkói gettóból, valamint több környező kisebb helységből és lágerből hoztak zsidó kényszermunkásokat, akik az itt felállított üzemekben dolgoztak: egyenruhákat készítettek, lőszert gyártottak. A munkakörülmények és az ellátás a szokásos módon rosszak voltak. A foglyok létszáma 1944-ben elérte a 30 ezer főt. Annak ellenére, hogy Plaszów hivatalosan kényszermunkatábor volt, a foglyokat szüntelen rettegésben tartották az állandó csoportos kivégzések.
Az SS-őrség tagjainak brutális bánásmódjáért elsősorban a táborparancsnok, a bécsi Amon Göth SS-százados volt felelős. Göth korábban több lengyel gettó felszámolásában részt vett, majd ő irányította a krakkói razziát, amelynek során több száz zsidót megöltek, a többieket pedig a gettóból Plaszówba szállították. A táborban személyes példát mutatva, szinte naponta végzett ki rabokat fegyelemsértés vagy szabotázs ürügyén. Göth parancsnok villájának teraszáról reggelenként távcsöves puskájával lövöldözött a foglyokra.
A tábor a csupán 70 kilométerre fekvő Auschwitzhoz képest mégis egyfajta biztonságot nyújtott, és a túlélés reményét jelentette. Sokan emberséges német gyárosok üzemeiben dolgozhattak. Közülük kiemelkedett a szudétanémet Oskar Schindler, aki az SS-vezetőket megvesztegetve több mint 1200 zsidót mentett meg. Schindler 1942-1943 fordulóján Budapesten járt, és személyesen tájékoztatta a Kasztner Rezső vezette cionista csoportot az Endlösungról. A magyar cionisták cserében többször nagy pénzösszegekkel látták el, amit Schindler zsidó munkásainak ellátására és az SS korrumpálására használt.
| |
|