Egy vitatott akció: a Kasztner-vonat
Vajon a vaksorsra bízzuk a válogatást, vagy megpróbálkozunk befolyásolni az eseményeket? Ez a kérdés bizonyára a legfélelmetesebb, amely az emberi lelkiismeretet terhelte. Ezt megnehezítette az a tény is, hogy nemcsak a személyek kiválogatásáról volt szó, hanem egész városokra vonatkozott. Fáradozzunk-e ennek eldöntésén?
Mi ezzel is megpróbálkoztunk. Azt mondottuk, hogy bármilyen szent legyen minden zsidó élete, mégis arra kell törekednünk, hogy legalább azokat a zsidókat mentsük, akik egész életüket a ziburért áldozták. Valamint azokat a nőket és férfiakat, akik munkaszolgálatos táborokban voltak s arról is kellett gondoskodni, hogy gyerekek, különösen árvák ne pusztuljanak el.
Valóban szent feladat volt a gyenge emberi kéz irányítása, amikor egy ismeretlen nevét a papírra felírta és így élet és halál felett döntött, mint támogató és útmutató. A sors keze volt-e az, ami fáradozásainkat nem engedte mindig keresztülvinni.
Részlet Kasztner Rezső háború utáni beszámolójából.
|