A Bárdossy-kormány 1941-1942

 

1941 áprilisától 1942 márciusáig Bárdossy László volt Magyarország miniszterelnöke. Az ország belépett a második világháborúba. A kormány az alig négy hónapja megkötött örök barátsági szerződést Jugoszlávia felbomlására hivatkozva felrúgta, és a magyar csapatok részt vettek Jugoszlávia lerohanásában. Hitler a Szovjetunió megtámadásának előkészítésekor nem kért magyar segítséget. A támadás 1941. június 22-én hajnalban indult, majd négy nappal később máig tisztázatlan hátterű incidensre került sor. Június 26-án azonosítatlan felségjelű repülőgépek bombázták Kassa városát. A szovjeteknek nem állt érdekükben egy ilyen fordulat, a németeknek és a szovjetellenes háború megindításához ürügyet kereső magyar vezetésnek viszont annál inkább. Az igazságot nem ismerjük. Egyesek úgy vélik, szlovák vagy román gépek bombáztak, hogy Magyarország se maradjon ki a Szovjetunió elleni háborúból, mások a németekre gyanakodtak, de elképzelhető az is, hogy a támadást a térségben harcoló orosz gépek hajtották végre - tévedésből. Az egyébként lényegtelen incidenst a magyar kormányzat szovjet provokációnak minősítette, és erre hivatkozva a kormányzó egyetértésével Bárdossy bejelentette a parlamentben, hogy a Szovjetunió és Magyarország között beállt a hadiállapot. A döntés mögött meghúzódó szándékok világosak. A mélyen antikommunista Horthy-rendszer ideológiai okokból sem akart kimaradni a Szovjetunió elleni háborúból, ráadásul Budapesten attól féltek, hogy a harcokban már részt vevő Szlovákia és Románia diplomáciai előnyre tenne szert egy passzív Budapesttel szemben. Sok katonai és politikai vezető azért támogatta a Szovjetunió elleni harcot, mert újabb területek visszaszerzésében reménykedett. A gyengén felszerelt magyar csapatok másnap átlépték a határt és a következő hónapokban mintegy kétezer kilométer mélyen benyomultak a Szovjetunióba. November végén a nagy veszteségeket szenvedett alakulatokat kivonták a frontról, és helyükre megszálló egységek érkeztek.

A Jugoszlávia és a Szovjetunió lerohanásában való részvétel ellenére Churchill brit kormányfő nem üzent hadat hazánknak. London többször felszólította a Bárdossy-kormányt, hogy hívja vissza csapatait. Erre természetesen nem került sor. Végül december 7-étől Magyarország hadi állapotba került Nagy-Britanniával. Bár ezen a napon Japán megtámadta az amerikai flottát Pearl Habornél és az USA belépett a világháborúba, Washington nem üzent hadat. Német és olasz nyomásra december 12-én Bárdossy ezt is megtette. 1942 januárjában a német vezérkar további magyar csapatokat kért a keleti front számára. A tárgyalások során Bárdossy kénytelen volt beleegyezni a több mint 200 ezer fős 2. magyar hadsereg frontra küldésébe. Ahogy Horthy számára fokozatosan egyre terhesebbé vált a német szövetség, úgy lett a náci orientációt személyében megtestesítő Bárdossy helyzete mind tarthatatlanabb. Belpolitikai pozícióit gyengítette, hogy 1941 végén különösebb ellenállás nélkül háborúba vitte az országot az angolszász nagyhatalmak ellen. Bukását végül az okozta, hogy nem támogatta a kormányzó fiának, Horthy Istvánnak kormányzó-helyettessé való megválasztását, illetve, hogy az államfő bizalmas embereinek háttérbe szorításával korlátozni igyekezett Horthy befolyását. 1942 márciusában a kormányzó felmentette Bárdossyt, és a mérsékelt Kállay Miklóst nevezte ki a helyére.

Bárdossy kormányfősége a magyar történelem gyászos periódusa volt. 1941 április elejéig Magyarország kimaradt a háborúból, Bárdossy első kilenc hónapnyi kormányzása után az ország hadban állt három világhatalommal. Kevesebb, mint egy éves miniszterelnöksége alatt benyújtotta és elfogadtatta a harmadik zsidótörvényt, majd két tömeggyilkossággal, valamint a sok ezer munkaszolgálatos pusztulásával megkezdődött a magyar holokauszt.

   
Jognyilatkozat Linkek Támogatóink degob.hu bphm.hu